József Attila 1905-ben született Budapesten. Proletárcsalád és proletár környezet. Három éves koráig tartott a „jólét". Ezután az apa hirtelen elhagyja a családot és letelepszik Temesváron, családot alapít és többet nem találkozik az első családjával. Az anyát nagyon megviseli ez a tragédia. Iszonyatos kemény munkába kezd, hogy el tudja tartani a gyermekeit. Elmegy mosónőnek. Nagyon keveset pihen és étkezik. Emiatt többször is kórházba kellett szállítani. Így erre az időszakra elviszi a gyermekeit a Gyermekvédő Ligához. Ekkor került J.A. Öcsödre nevelőszülőkhöz, elég viszontagságos körülmények közé. 5 évesen itt kezd el iskolába járni. Dolgoznia is kellett. Pistának hívják a nevelőszülei. Mikor jobban van az anyja rögtön visszaveszi őket. Már gyermekkorában kezd verseket írni. 1919 karácsonyán meghalt az anya. Ekkor Makai Ödön lesz a gyámja. Felismerte, hogy milyen értelmes a gyerek és elkezdte iskolába járatni. Makóra megy tanulni Juhász Gyula híre miatt. Hatodik osztály után elhatározza, hogy abbahagyja az iskolát, mert sokba kerül és nem akarja, hogy Makaiék tartsák el. Emiatt elmegy dolgozni a nagyapjához. Tanárai szeretnék, ha befejezné az iskolát. Tanárai és Juhász Gyula segítségével kiadatják az első verseskötetét: Szépség koldusa. Werbőczy iskolában fejezte be a tanulmányait és érettségizett le. Elhatározta, hogy továbbtanul. Beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetemre magyar-francia szakra. Nagyon boldogan és lelkesen kezdett tanulni. Ekkor írta a Tiszta szívvel c. versét. Otthagyta az egyetemet. Bécsbe ment. Hatvani Lajos és Bertalan támogatták odakint őt. Az ő segítségükkel helyezkedik itt el. Nyár végén Párizsba megy. Majd visszatér Pestre és leteszi az utolsó egyetemi vizsgáit. Magánélete sem volt kiegyensúlyozott. Halálosan szerelmes volt Vágó Mártába, de az kiment Angliába, hűtlen volt és hozzáment egy angol férfihez. Mikor visszatért csak baráti kapcsolat alakult ki közöttük. Gyömrői Edit volt az első pszichológusa, akibe szerelmes lett. Miatta szakadt meg a Szántó Judit kapcsolat. De már Gyömrői Editnek vőlegénye volt. Ez sem jött be. Emiatt késsel támadt rá. Ez is mutatja a labilis idegállapotát. Kozmucza Flóra egy másik pszich. volt akivel 37-ben találkozott, hogy kipróbálja rajta a Szondi tesztet. Ebbe is szerelmes lett. Flóra nem utasította el, de nem is viszonozta a szerelmet. Flóra később Illyés Gyula felesége lett. Eta nővére lett a felesége Makai Ödönnek miután Jolán szakított vele. Ők vettek egy panziót Szárszón. Ide utazott le J.A. Itt sokan látogatták. 1937-ben Eta özvegy lett. J.A. egyre depressziósabb. Nem látott ebből a helyzetből kiutat. 1937. december 3-án indult el a végső sétájára, amikor feltehetőleg vonatbaleset érte (és nem öngyilkos lett).		*.hu József Attila gondolati költészete József Attila élete, költészete József Attila számvetés "Immár kész a leltár" Találtál olyan oldalt, amely ugyanezzel a témával foglalkozik? Küldd el a címét!

Szerelmi költészetének sajátosságai:
Legismertebb szerelmi költeményei közé tartozik az Óda (1933.) melyet egy rövid szerelmi fellángolás váltott ki a költőből, ami egy Lilafüredi kongresszuson történt. A futó ismeretség nem valódi szerelmi kapcsolat volt, de alkalmat adott arra, hogy a költőben feléledjen a szerelem igénye, a szeretetvágy mely egész élete során elkísérte.
Ez a költemény is mint annyi József Attila mű a valóságból vett helyzetképpel indul. A sziklatetőn ülő, magányosan tűnődő férfi alakját látjuk. A tájban felmerülő nőalak is az emlékezésből merül fel. A látomásból felizgatottan tör elő a szenvedélyes vallomás az érzelmek kiáradása: „Óh, mennyire szeretlek téged“ A vallomásban tragikus megriadások is érvényre jutnak: megszólal a vergődő sikoltás és a már ismert rettegés a magánytól. A harmadik részben az anaforák (ugyanazzal a szócsoporttal induló hasonlatok) mind egy jelentést variálnak: a lírai én számára az összetartozás életbevágóan fontos. Majd a tudat és az ösztönök tevékenysége összeolvad: „Elmémbe, mint fémbe a savak,/ ösztöneimmel belemartalak.“ A világot átfogó figyelem végül megakad egy emberi részleten, a vizespoháron lévő nő kezén, és innen a kép átvezet a következő rész biológiai víziójához mely a női testrendszerben az egész univerzum harmóniáját mutatja be.
A legtöbb szerelmes verse Flórához szól, akit a költő 1937 februárjában ismert meg. Flóra pszichológus volt, Párizsból hazatérve írókkal, tudósokkal és másokkal képletekből álló tesztek alapján képesség- és hajlamvizsgálatokat végzett. Így került kapcsolatba egy társaságban József Attilával is. A súlyosan beteg költő a teljes összeomlás előtt belé kapaszkodott, azzal bíztatta magát, hogy Flóra is szereti. A boldog szerelem eksztázisa töltötte el, de ez a mámoros állapot nem tartott sokáig, a boldogságot minduntalan átjárta, veszélyeztette a kétely, a szorongás és a félelem. A versek alaphangja mindvégig a vágy az áhítat, sohasem a beteljesülés.
A Flóra versek esztétikai alapja kisebb, kevésbé jellemzi őket az az alkotói eljárás, amely József Attila kései költészetének sajátossága.
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy József Attila egész életében szeretetre vágyó, de magányos férfi volt, számos versében megjelenik egy meleg családi otthon álomképe, ezt mint saját vágyát vehetjük. Állandó élettársa Szántó Judit volt. Több évig tartott kapcsolatuk, a kommunista pártban ismerkedtek meg. Juditon kívül még Vágó Mártával volt komolyabb kapcsolata. 1928 őszén ismerte meg az igazinak ígérkező szerelmét. Azonban a kapcsolatuknak vége szakadt amikor Márta az érettségije után Londonba utazott, igaz egy ideig még levelezésen keresztül tartották egymással a kapcsolatot. A Vágó Márta szerelem idején keletkezett a Klárisok (1928) groteszk képekben fejezi ki a szerelem lappangó ellentmondásait. Az izgatóan talányos képzettársítások, a vers hangzásának és láttató erejének együttes érvényesülése már érett művészre vallanak.

A táj ábrázolása és szerepe költészetében:
József Attila legismertebb tájábrázoló verse a Holt Vidék, de rengeteg versének kiindulópontja egy konkrét helyzetkép ami legtöbbször egy bizonyos tájrészlet. Igazán nagy tájleíró versei nincsenek, minden versében szerepel a táj, annak egy bizonyos részlete, de szerepük inkább egy központi motívum mint például a A Dunánál c. versben a Duna motívum.
A Holt vidékben is a tél, a fagy, a dermedtség uralkodik. A költő itt nem a közvetett agitáció hangján szól, hanem a táj elemeit jeleníti meg tárgyias ábrázolással. A valóságos világ egy-egy eleme azonban olyan gondolati gazdagságot elevenít meg, hogy mégsem minősíthetjük a verset hagyományos tájleíró versnek. És ez a gondolati gazdagság a táj elemeivel minden tájleíró versében benne van, minden versnek megvan a belső mondanivalója amihez a költő felhasználja a táj részeit.
A versben megjelenített vidék legfőbb jellemzője a csönd, a dermedtség, a mozdulatlanság. A hanghatások is ezt a hatást fokozzák. A Holt vidék megjelenítése tájképpel kezdődik, aztán a tanya leírásán át jutunk el a kis szobában töprengő parasztokig. A táj külső kietlensége egyben az emberi lét reménytelenségét is szimbolizálhatja a versben. A természeti jelenségek emberi jelleggel vannak felruházva. A vidék főképpen az emberi nyomorúságtól haldoklik. A nyomorúságnak a magyarázatát a vers végén tudjuk meg: „Uraságnak fagy a szőlő“.
A Téli Éjszakában a tájleírás szintén nem vidám, boldog hangulatú. A vers maga is felszólítással kezdődik mintegy felkészít minket az emberi világ szörnyűségeire. A táj maga egy téli éjszaka idején jelenik meg, a tél pedig az elmúlás a halál időszaka általában a versekben. Leperzselt föld, hang és ember nélküli, kietlen ,jeges vidékről indul a vers. Minden élettelen. Majd az ember nélküli tájról az ember világába kalauzol minket a vers. Először a távoli hegyek között a „párolgó tanyát” látjuk. Majd a kép a tanyáról a végtelenbe tárul, és ezek után pedig a város képe következik. A városban is szenvednek az emberek, a költő pedig kíméletlen pontossággal rögzíti a városi élet tényeit is.
Ebben a versben kétszer is előfordul az ág, az ágon fennakadás motívuma ezt a költő előszeretettel használta több versében is.